Délelőtt érkezés a hinterbrühli tavas barlanghoz. Hinterbrühlben egy hatalmas természeti katasztrófa következtében alakult ki a Seegrotte. 1912-ben egy robbantás után, több mint 20 millió liter víz ömlött a gipszbánya járataiba, kialakítva így Európa legnagyobb 6000 m2 területű, föld alatti tavát. A látogatás során hajózás a varázslatos tavon. Programunk Heiligenkreuzban folytatódik, ahol a világ legrégebbi, s ma Európa legnagyobb cisztercita kolostorát tekintjük meg.
Majd ezer éve Szent László által alapított Nagyvárad napjainkban a szecesszió és az eklektika gyöngyszeme. Nagyvárad a XIX-XX. század fordulóján nem csak a Partium, de Magyarország egyik legfontosabb gazdasági, közéleti és kulturális központja volt. Nem véletlenül nevezte Ady „Pece-parti Párizsnak”.
A Budavári Palotanegyedben történt látogatásunkat az újraalkotott Szent István terem megtekintésével kezdjük. Itt láthatjuk az ország legnagyobb Zsolnay kandallóját, a Strobl Alajos eredeti alkotása alapján formázott Szent István mellszobrot, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató különleges képeket, de a csillárokat, a kazettás mennyezetet és az egyedi, intarziás padlót is a legkiválóbb mesterek készítették.
Hiszel a varázslatban? Az igazi varázslatban? Hiszen sokféle varázslat létezik, de ezek közül csak kevés az igazán igazi! Ám ha időben megtanulod, melyik az igazi, akkor megtalálod a boldogságot, és ezt a boldogságot tovább is tudod adni, hogy ne csak veled, hanem körülötted is csodák történjenek. Mi az igazi varázslat titka? A válasz egyszerűbb, mint gondolnád, csak figyelj jól és nyisd ki a szívedet.
Világszerte alig akad ember, aki ne ismerné a lagúnák városában tartott, a városról elnevezett, Velencei Karnevált, mely az olaszok egyik ősi hagyománya és mindmáig fontos eseménye. Csodálatos és izgalmas, a hangulat egyre csak fokozódik, egészen a karnevál utolsó napjáig, húshagyókeddig. Velence legvonzóbb látványossága, a földkeregség egyik csodája, közismert ünnepe ez.
Ahogy a világ sok más pontján, úgy Magyarországon is komoly hagyománya van a tél elűzésének, rengeteg szokás és hiedelem kötődik hozzá. A mohácsi sokácok hagyománya, nemzetközileg is ismert és látogatott téltemető népszokás. Bár a hagyomány eredetét helyben a törökök kiűzésével kapcsolják össze, a szokást a balkáni eredetű sokácok valószínűleg már úgy hozták magukkal betelepülésükkor, és az itt teljesedett ki mai formájára.